Tévedtem. Szívem minden szeretetével szerettem a babámat, és igazán mindent beleadtam! Fáradtságot nem kímélve adtam meg neki mindent, amiről azt gondoltam, hogy szükséges a fejlődéséhez, boldogságához, későbbi boldogulásához. Most, nyolc és fél év távlatából – nem nagy idő, tudom, de némi rálátás már nyílik innen –, no és még két baba felnövelgetése után tisztán látom: tévedtem. De ne szaladjunk előre. Hogy is volt ez?

Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink boldogok legyenek, fordítsunk nagyobb gondot a családi fészkek melengetõ szavakkal, dalokkal, játékokkal történõ kibélelésére... Napjainkban is áldó melegségre volna szükség. Ezt a melegséget, termékenyítõ hõt pedig elsõsorban Ti, testközelben élõ édesanyák vagytok képesek és hivatottak megadni. ... A játék a gyermek „fõfoglalkozása”, melynek legfontosabb mozzanata az öröm. Az öröm forrása pedig a felfedezés boldogsága, a mozgás, a cselekvés gyönyöre.

A kötődés témakörének egy rövid, de reményeim szerint átfogó ismertetése, melynek főbb témái:

1. A kötődés jelenségéről röviden
2. A kötődéselmélet születése
3. A kötődés mérése
4. Kötődési mintázatok
5. A kötődési minták folytonossága, stabilitása
6. Gyermekgondozás a kötődéselmélet tükrében
7. Kötődés és genetika

Volt egyszer egy fiatal lány, aki két és fél évet töltött venezuelai indiánok között. Tapasztalatai alapjaiban rengették meg a gyereknevelésről vallott nézeteinket. Jean Liedloff nem volt afféle íróasztaltudós: kalandvágyból került a venezuelai jekána indiánok közé, és élményeiből írta meg 1975-ben egyetlen könyvét: Az elveszett boldogság nyomában (The Continuum Concept: In Search of Happiness Lost) 2007-ben jelent meg magyarul. Az írónő idén március 15-én halt meg. Idézzük fel, mit kapott tőle a neveléstudomány.

A hosszú szoptatás többféleképpen is segíti a gyerekek fejlődését. Tudjuk, hogy az anyatej a zsírsavak és más bioaktív összetevői révén a korai évek gyors agyfejlődését segíti, bizonyos hormonok (pl. leptin) révén pedig a stresszel való megküzdésben játszik szerepet, míg a tápszerezett csecsemőknek nem csak a fiziológiai mutatói rosszabbak, de ingerlékenyebbek is lehetnek. A szoptatás a testkontaktus jótékony hatásai miatt is segítség lehet a stressz kezelésében: a szoptatás során - a tápszeres táplálással összetve - az anya és a baba többször érinti meg egymást, a babát több tapintási inger éri és az anya többször néz rá a gyerekére. Az hosszú szoptatás anya-gyerek közötti szoros kötődés jele is lehet, amely szintén tartós előnyökkel jár.

Jean Liedloff amerikai pszichológus Venezuelában járt a '70-es években, ahol találkozott egy, a külvilágtól eléggé elzártan elő törzzsel, a jekanakkal. Azt látta Liedloff, hogy az indiánok boldogok, kiegyensúlyozottak, nincs köztük agresszió, depresszió, pesszimizmus, ... egyszerűen BOLDOGOK.
Liedloff az indiánok körében szerzett tapasztalatai, megfigyelései alapján fogalmazta meg a kontinuum elméletet. Ami azt jelenti, hogy az ember születése pillanatától fogva egy sor elvárással születik, hogy mely tapasztalatokra fog szert tenni és amennyiben ezeket megkapja, ha ezek az elvárások teljesülnek vagyis a szükségletei kielégülnek, akkor ez az embergyerek megtapasztalja, hogy a világ jó, Ő jó és felnőve -és közben is- BOLDOG lesz.

- Jó baba? - kérdezik gyakran az újdonsült szülőket, és nem arra kíváncsiak, hogy a gyerek babamódon működik-e, hanem hogy sokat alszik és keveset sír-e. Több kultúrában hagyomány és nyugaton is újraéledő szokás az újszülötteket és a csecsemőket szorosan bepólyálni, mert így nyugodtabbak és többet alszanak. A kutatási eredmények fényében azonban legalább is kétségessé válik, hogy a bepólyázott babáknak is jó-e, hogy "jobbak".