"Nagy örömmel üdvözlöm ezt a hiánypótló kézikönyvet. Azt tanítja, hogyan vigyázzanak párkapcsolatukra, valamint okosít, tudatosít olyan dolgokban is, amelyekre spontán nem is gondolnánk, csak akkor, amikor már konfliktusként feszíti a kapcsolatot. Különösen magával ragadó az ajánlások pozitív pszichológiai szemlélete." Prof. Dr. Bagdy Emõke
Nagy örömmel üdvözlöm ezt a hiánypótló kézikönyvet. Azt tanítja, hogyan vigyázzanak párkapcsolatukra, valamint okosít, tudatosít olyan dolgokban is, amelyekre spontán nem is gondolnánk, csak akkor, amikor már konfliktusként feszíti a kapcsolatot. Különösen magával ragadó az ajánlások pozitív pszichológiai szemlélete." Prof. Dr. Bagdy Emõke
Mindenkiben van egy ‘szeretet-tank’ – egy képzeletbeli tartály, melynek meg kell telnie szeretettel. Ha szeretetet kapunk – nyilvánuljon meg bármilyen formában is – szeretettartályunk mutatója a „teli” állás felé mozdul el. Ha tankunk „teli” van, akkor boldogok, kiegyensúlyozottak vagyunk, úgy érezzük, szeretnek minket.
A szeretet begyógyítja a múlt sebeit, és megadja a biztonság, az önbecsülés és a fontosság érzését.
Amikor beteg a gyermekünk, az a legmegnyugtatóbb számunkra, ha az orvossal konzultálva, az ő szájából halljuk: minden rendben lesz, semmi komoly vész nem fenyeget. Azonban minden kisgyermekes szülő tudja, milyen nem várt körülmények között képesek az apróságok megbetegedni. Szinte törvényszerű, hogy akkor éri őket valami, amikor orvos még véletlenül sincs elérhető közelségben.
A puszta gondolatba is, hogy megöljelek, belehalok, és mégis, időnként megfordul a fejemben. Megzavart az a dolog a csirkékkel. Megzavart a barátnőm dühe, amikor megmutattam neki a fényképen a szemedet és a kezedet. Azt válaszolta, hogy a valóságban még mikroszkóppal sem látnám, sem a szemedet, sem a kezedet. Azt kiabálta, hogy fantazmagóriákban élek, és összekeverem a valóságot az érzelmeimmel és az álmaimmal.
Mi történik, ha egy víz iránt rajongó művészfotós találkozik egy igazán elhivatott, holisztikus szemléletű nőgyógyásszal? Megszületik a Mindannyian a víz gyermekei vagyunk című album.
Azt hiszem, a szerző tudtán kívül megalkotta a várandóshorror műfaját. A könyv belső borítóján a következő ajánló szöveg olvasható: „Dea Trier Morch annyi anya- és gyermeksorsot, annyi terhességet és szülést mutat be izgalmas dokumentumregényében, amennyit egy hónapos kórházi tartózkodása alatt sorstársként megfigyelhetett.