Intézeten kívüli szülészeti ellátást csak úgynevezett egészségügyi szolgáltató nyújthat. A szülés helyszíne lehet magánszemély ingatlana – például a várandós otthona -, de lehetőséget ad a törvény születésházak létrehozására is, amely átmenet lehetne a kórházi és az otthoni szülések között. A helyszín alkalmasságát a higiénés körülmények és az befolyásolja, hogy onnan a szülő nő 20 percen belül beszállítható-e a háttérkórházba.
A múlt héten a házi őrizetben fogva tartott Geréb Ágnes bábával készítettem egy exkluzív interjút. A témában már korábban, 2011-ben felvett anyagok is erre az összeállításra vártak; így ezúttal az ezekből készült 42 perces riportfilmet ajánlom figyelmetekbe.
Ágnesnek szívből köszönöm a megtisztelő lehetőséget.
Hallgatom a rádiókat. Kapcsolgatnom kell, mert nem vagyok képes befogadni az elhangzottakat, az egyoldalúságot, a más véleményen lévők éterből való kipöckölését. Ezért kénytelen vagyok megosztani néhány gondolatot, (még akkor is, ha szervesen nem kapcsolódnak ezen blog témáihoz) vagyis egy dolgozatomnak a részletét, amit kulturális antropológia órára készítettem. Teszem mindezt azért, hogy a megértés felé próbáljam terelni a félreértőket, tévelygőket és a hozzá nem, vagy ezt a dolgot meg nem értőket.
Minden oldalról, minden világnézet felől vannak vélemények, amelyek szerint Geréb Ágnes szektás, fanatikus, kirekesztő, sarlatán, csak a saját elképzelését tartja elfogadhatónak, és persze, életek száradnak a lelkén. És minden oldalról, minden világnézet felől halljuk, hogy karizmatikus személyiség, nagyon körültekintő szakember, aki a több mint 3000 kisbaba születését kísérve mindössze hármat veszített el.
A háborítatlan kórházi szülés még mindig létezik az én idealista világomban. Ez nem azt jelenti persze, hogy a valóságban ilyen egyáltalán nincs, pl. a magam eddigi egyetlen szülését is annak tudom be, bár lehetne vitatkozni róla, hogy hol a határa a háborítatlanságnak. Részemről ott, ahol a szülő nő annak érzi. Különbözőek vagyunk, hát a fogalmaink is mások erről.
„Hatalmas megtiszteltetés, hogy én lehetek az első bába, aki megkapta a Right Livelihood Award díjat. A díj elfogadásával egyetemben nagy felelősséget érzek a világ minden pontján élő bába társam irányába. Mindannyian szükségszerűen érezzük és tudatában vagyunk azoknak a hatalmas erőknek, amelyek a bába szakma fennállását veszélyeztetik a világon. A császármetszések száma gyorsan nő, rég átlépve a WHO által ajánlott felső határértéket. Ahogy a császármetszések aránya nő, úgy emelkedik a súlyos sérülések és halálok száma, ami a nők szüléstől való félelmét fokozza.
Ina May Gaskin az elmúlt ötven év alatt nem kevesebbet bizonyított be a világnak, köztük az orvos-társadalomnak, mint hogy a szülés természetes, magától értetődő és szent esemény, amelyre alapvetően képes a női szervezet. 2011 decemberében, elsőként a szakmában, kiérdemelte az “alternatív nobel díj”- ként ismert Right Livelihood díjat. A Zsebibabafüzet ez alkalomból cikksorozatot indít Háborítatlanul címmel, amellyel tisztelegni kíván a világ leghíresebb bábája előtt.
Magyarország macsó ország. Férfiak gyakorolják a hatalmat a gazdasági és a politikai életben, férfiak birtokolják a titkosszolgálati információk szinte teljes körét, férfiak vannak domináns helyzetben a kulturális, a tudományos és az egyházi életben (az egy-két vezető pozícióban lévő nő kivételt erősítő szabálynak tekinthető). Férfiak közül kerül ki az akadémiai doktorok csaknem kilencven, a különböző egyházak püspöki karainak vagy az Alkotmánybíróság tagjainak száz százaléka. Satöbbi, satöbbi.