Kóbor József azt írja cikkében, hogy “Úgy tűnik, A 21. században nem lehet elkerülni, hogy gyermekeinkre gépek vigyázzanak”. De valóban így van? Hiszen a bébicsősz és a légzésfigyelő csak egy lehetőség, amivel vagy élünk, vagy nem.
Lehet, hogy megfordult már a fejedben egy-egy nehezebb nap után, hogy talán téged is utolért a rettegett depresszió, amely nem is olyan ritka, mint sokan gondolnád. A statisztikák szerint minden 8-10. nő szenved szülés után hosszabb-rövidebb ideig depressziótól. Ezeknek az eseteknek azonban jó része felderítetlen marad, mivel néha még a szakembereknek is nehéz felismerni. A szomorúság, lehangoltság, kedvetlenség még nem feltétlenül jelent depressziót. Ugyanakkor jó tudni, hogy egyes depressziós esetek éppen egyfajta munkamániában, tevékenységi lázban nyilvánulnak meg, így még nehezebb diagnosztizálni. Ez a teszt segít annak felmérésében, érdemes-e komolyabban megfontolni egy szakember felkeresését vagy elegendő egy jó nagyot pihenni.
Szakember által vezetett, nyílt önsegítő csoport szülési trauma utáni gyógyulás támogatására. Ideális első lépésként, önmagában vagy pszichoterápia kiegészítéseként.
Egy új – előzetesen a Social Cognitive and Affective Neuroscience című online lapban publikált – vizsgálatban 22 nő gyermeksírás hallatára történő agyi aktivitásának változását vizsgálták funkcionális MRI-vel. Mindegyikük egygyermekes anya volt, 18 hónapos gyerekkel. A depressziós anyák nem adtak megfelelő választ a gyermeksírásra. A nem depressziós anyák meghatározott, a jutalmazással és ösztönzéssel kapcsolatos agykérgi területeinek aktivitása jóval erősebb volt. Érdekes módon az egészséges anyák a gyereksírást pozitív ösztönzésként élték meg, és következetesen gyermekükhöz akartak sietni. A depressziós anyáknál ez a reakció hiányzott.
„Egy anya, aki képes feldolgozni a lényeges információkat és megfelelő választ adni rájuk, sokkal érzékenyebb gyermeke igényeire, ami viszont jó hatással van a gyermek önregulációs képességének fejlődésére” – nyilatkozta dr. Ablow.
Az idő kerekét sem visszaforgatni, sem siettetni nem lehet, de minden kismama arra vágyik, hogy minél hamarabb olyan mozgékony és csinos legyen, mint a fogantatás örvendetes pillanata és a babavárás izgalmas időszaka előtt.
Már az újszülöttnek is szüksége van a friss levegőre, ám nagyon fontos, hogy csak fokozatosan szoktassuk hozzá ehhez. A hathetes gyermekágyi időszak alatt évszaktól függetlenül, lehetőleg ne vigyük még ki a gyereket sétálni, hanem otthon oldjuk meg a levegőztetést. Először a szobájában nyissuk ki néhány percre az ablakot. (Természetesen előzőleg sapkát adunk rá, és betakarjuk.) Naponta néhány perccel növeljük a levegőztetés idejét, és ha már fél órát is elértünk, a következő naptól a babakocsiban kitehetjük a kertbe, erkélyre, folyosóra.
Magyarországon már több, mint tíz éve foglalkoznak babaúszással. Ma már szinte minden nagyobb városban van legalább egy olyan uszoda, ahol van megfelelő medence, melyben babák is úszhatnak. Az úszást akkor lehet biztonságosan elkezdeni, ha a babák megkapták a legfontosabb védőoltásokat, és begyógyult a köldökük.
Fokozatosan szoktatjuk a levegőhöz a kisbabát. Először a szobájában kinyitjuk néhány percre az ablakot. Természetesen előzőleg sapkát adunk rá, és betakarjuk. Naponta néhány perccel növeljük a levegőztetés idejét.
A gömbölyödő pocak még az ismeretleneknek is feltűnik, s a kismamának különleges bánásmód jár. Aztán megszületik a kisbaba, és egyedül őrá terelődik a figyelem. Nagyon fontos lenne, hogy a környezet felismerje: itt nemcsak kisbaba, hanem anya és apa is született. Velük is törődni kell!
Kóbor József azt írja cikkében, hogy “Úgy tűnik, A 21. században nem lehet elkerülni, hogy gyermekeinkre gépek vigyázzanak”. De valóban így van? Hiszen a bébicsősz és a légzésfigyelő csak egy lehetőség, amivel vagy élünk, vagy nem.
„Ki ez az idegen gyerek?